3 dolog, ami miatt nem tudod

..és hogyan kommunikáld magad sikerre

 

A kommunikációnk, éppen úgy, mint a körülményeink,

külső-, belső világunk pontosan mutatják mi zajlik a tudatalattinkban,

milyen gondolatokhoz, elképzelésekhez ragaszkodunk.

Van persze az ‘erőltetett pozitivitás’, amikor adott személy megtanul a tudatalattiban zajló folyamatok ellenére másként, ‘pozitívan’ kommunikálni,

de a jelek továbbra is ott vannak. 

“Én aztán nagyon pozitív vagyok, mindent megteszek, még sem változik semmi.” 

Az ‘erőltetetten pozitívan’ kommunikáló személy folyamatosan ‘megbotlik’ a kommunikációjában, ami megbotlást az alábbiakhoz hasonlóan kíván semmissé tenni:

“jajj, azt nem úgy gondoltam”,

“azt csak úgy mondtam”,

“csak vicceltem”,

“én sem értem, most ezt miért mondtam”..

Hát azért mondtad kedves Hölgyem és Uram, mert a tudatosan vagy tudat alatt pontosan így gondolod.

 

A probléma nem ott van elásva, hogy Téged nem előrevivő gondolatokat ápolsz, hiszen mindannyian emberek vagyunk különböző eltévelyedett gondolatokkal.

A probléma ott van, hogy ezt letagadod, nem fogadod el (mert ha belátnád talán kudarcnak, hiányosságodnak élnéd meg), és így esélyt sem adsz magadnak arra, hogy megváltoztasd.

 

Vannak a kommunikációnak továbbá azon formái, amiről sokan (nagyon sokan) nem is sejtik, hogy az önkorlátozásukat képezik.

Ezek közül találsz itt 3-at:

 

2. “Tudom.”

“Én ezt már tudom.”

“Én ezt már tudom, így mehetünk tovább, erre már nem kell figyelmet fordítanom.”

“Pontosan tudom, ki az ideális ügyfelem, mehetünk tovább.” – mondja a vállalkozó, aki még csak a felszínen kapargatja a célpiacát.
 
“Én most már tudom, hogy x szülőmmel megélt esemény váltotta ki a dolgot, de én ezt már megoldottam, mehetünk tovább.”
 
Fantasztikus, hogy már mi mindent megtettél, meddig eljutottál a szóban forgó területen! Ünnepeld meg, légy hálás érte! Azonban tudd, mindig van tovább és az “én már azt tudom-mal” pontosan erre nem adsz esélyt magadnak!
 
A “tudom”, “én már ezt tudom” helyett a továbbjutásodhoz vezető gondolat:

“hogyan tudom tovább/még inkább? hova tudom innét tovább?”
 
Az érzés pedig, ami a kérdéshez társulva támogat, a lemondó legyintés helyett a kereső kíváncsiság.
 
Folyton keresd életed minden területén a növekedést, amihez hozzátartozik, hogy keresed, hogyan néz ki számodra adott és minden területen a továbblépés.

 

2. “..ááá, én ezt nem tudom!” 
“Már próbáltam, én ezt nem tudom.”

Én nő/férfi/túl fiatal/túl öreg/vidéki/falusi/nagyvárosi/szingli/mingli/kismama/nagycsaládos/egyedül álló szülő/teljesen egyedül élő vagyok/
nem rendelkezem a szükséges képességekkel/nem beszélem a nyelvet/egyáltalán nem beszélek nyelveket.., így hát én ezt nem tudom.
 
Ezáltal pedig ki is dobtad a lehetőséget, hogy változz és általa változást eszközölj az életedben magad és mások számára.
 
Rendben van az, hogy az első gondolatod az “én ezt nem tudom”. Ismerd fel, fogadd el, hogy így gondolod, azonban itt ne legyen vége, érkezzen a következő gondolat:
 
“ha még is elképzelhetőnek tartanám, akkor hogyan tudnám?”
 
A szeretetteljes kereső kiváncsiság itt is a támogató háttér.
 
Ha ezen második gondolat mellett megfelelő ideig kitartasz, meg fogsz lepődni, mennyire megvalósítható, sok esetben egyszerűen megvalósítható megoldások érkeznek.
 
Mennyi a megfelelő idő? Amíg a változást véghezvivő cselekvésed elindul és a kitűzött cél, állapot megvalósul!
 
Nem, nem! Nem azon gondolkodsz, de én ezt nem tudom,
hanem azon, “hogyan tudom?Mi lehet a módja? Hogyan lehetséges ez az én számomra is?” 

 

3. “Ez rám nem vonatkozik.”

“Ez nem nekem szól.”

“Én még nem tartok ott.”

“Nem vagyok oda/közéjük való, így nekem ez nem szól.” 

 

Az alábbi beszélgetés megtörtént egy kedves, általam nagyra becsült ügyfelem és köztem (és egyik része sem az első esetben).
 
Ügyfél:

– “Hogyan tudom ezt és ezt megvalósítani a vállalkozásomban/életemben?”

Én: 

– “Ugyanazon lépések mentén, amit a jelenlétedben X.Y-nal átbeszéltünk. Emlékszel?”

Ügyfél 

– “Igen, hallottam, amikor beszéltél vele, de én más területen dolgozom, rám azok a dolgok nem vonatkoznak, nekem más a helyzetem.”

Én: 

– “Hát, ez az egyik ok, ami miatt ezt a változtatást még nem tetted az életed részévé. Azt gondolod, a Te életed más, Rád más ‘szabályok’ vonatkoznak.  Az élet nem komplikált dolog, sőt, egyszerű. Egyszerű törvények, IGAZságok mentén működik, melyek mindannyiunk esetében eredményt hoznak. A bonyodalmat az okozza, hogy bonyolultnak, megérthetetlennek tartjuk, és meg is kapjuk. Azt gondoljuk, annyira bonyolult, hogy ami másnál működik, az ránk nem vonatkozik. Ez nem így van!

..kis átmenettel folytatva a beszélgetést:
 

Én:

– “Mikorra szeretnéd a változást, amiről beszéltünk?”

Ügyfél:

– “Tegnapra”  – nagy, zavarkás mosoly, érezvén, hogy ő nem ennek a válasznak a szintjén kíván működni, és már nem is ott működik. Majd legjobb tudásának megfelelően módosítja a választ.

Én

“Mikorra teszed meg, lépsz afelé a változás felé – a konzultáció során konkrétan megneveztük miről van szó -, ami lehetővé teszi számodra azt?”

 Ügyfél: 

“Úgy érzem, még nem tartok ott.” (= Az a minőségű változás, előrelépés még nem nekem szól/azt érzem, még nem állok rá készen.)
 

 

Kérdezem én Tőled (a szóban forgó ügyféltől és Tőled) drága Olvasóm!

Gondolod, hogy ha a vágy, lehetőség megérkezik, az nem azért van, hogy annak beteljesítésére felkészítsen, többé tegyen Téged?

Gondolod, hogy nem azért van, hogy valódi önmagadra ébresszen? Arra az énedre, aki bármely nagyobb, teljesebb életed kifejezésére, megtapasztalására képes

Na látod! Ugye Te is belátod!? 

 

Lezárni az érkező útmutatást azzal, hogy az nem nekem szól, ez rám nem vonatkozik, mert én
 
nő/férfi/túl fiatal/túl öreg/vidéki/falusi/nagyvárosi/szingli/mingli/kismama/nagycsaládos/egyedül álló szülő/teljesen egyedül élő/
kreatív szakember/művész/könyvelő/adótanácsadó/szolgáltató/terméket kínáló/
két kezi munkából élő/kezdő/kis vállalkozó/már nagyon sikeres vállalkozást vezető vagyok.. nem a tudatos létezés velejárója. 
 
Hidd el nekem, egyáltalán nem ezt akarod! 
Nem azért tettél ‘oly sok mindent és nem azért jöttél ‘ily messzire, hogy itt maradjál.
 
Azért jöttél idáig, hogy innét tovább lépj!
Az egész eddigi életed arról szólt, hogy felkészítsen az ezt követő, számodra lehetséges legnagyobb kiteljesedésedre.
 
Ezen az úton pedig a kérdések, amik folyamatosan emelnek:
 
“én ezt hogyan tudom?

hogyan tudom tovább?
ez én rám hogyan vonatkozhat?

mit üzen?

hova akar tovább vinni?”

 

Szeretettel,

Gál Beáta

Ha tetszett, kérlek oszd meg, és lájkold a bejegyzést:

Share on facebook
Megosztás

SZÓLJ HOZZÁ!

Legutóbbi blogbejegyzések

Bőségben élt

TELJES élet

határok nélkül

Töltsd le az ingyenes audio tréninget és tudd meg, hogyan érhetsz el bármit, amire vágysz, vagy éppen megmutatkozni kívánkozik rajtad keresztül!

TELJES élet